Sz�ntai J�nos

A Gy�r� �s a Potter

Sz�ljegyzetek k�t mesefilmhez

El�

A gyermekirodalomhoz hasonl�an a gyermekekb�l vagy serd�l� kor� ifjakb�l  �ll� k�z�ns�g sz�m�ra k�sz�lt filmeket is hajlamos amolyan �szek�nd hend� dolognak tekinteni az illet�kes szakma, nemigen tudni, mi okb�l kifoly�lag. (Persze el� lehetne b�ny�szni n�h�ny spekulat�v okot, de ez egy m�sik t�rt�net.) Pedig, teszem azt, Nemes Nagy �gnes szerint semmi k�l�nbs�g nincs a j� �feln�tt� illetve gyermekvers k�z�tt, a meg�r�s m�dszer�t�l eltekintve. Am�gy z�r�jelesen, a pedag�gia h�sei is berzenkednek id�nk�nt a gyermekirodalmi m�vek �s ifj�s�gi filmek (ezt a n�mik�pp inadekv�t kifejez�st haszn�lom jobb h�j�n) nem-gyermekis�g�vel kapcsolatban, mi t�bb, n�mi joggal, hiszen p�ld�ul a legszebb Grimm-mes�k vil�ga egy�ltal�n nem mondhat� gyermekinek. A pedag�giai �rveknek azonban semmi k�z�k az eszt�tik�hoz, ez ut�bbi szempontb�l pedig Nemes Nagy �gnesnek van igaza, hiszen a j�, gyermekek sz�m�ra k�sz�lt m� (b�rmilyen m�faj� legyen is) hiteles m�don m�k�dik minden koroszt�ly eset�ben.
 

Filmszemle

Andr� Bazin, a filmelm�let legend�s �regje szerint �ha valaki egyszer a gyermekekb�l �ll� k�z�ns�g r�sz�re akarna filmgy�jtem�nyt vagy filmm�sort �ssze�ll�tani, csak n�h�ny, t�bb-kevesebb sikerrel megval�s�tott r�vid filmre �s valamivel t�bb kommersz filmre sz�m�thatna�. A francia �j hull�m �szellemi atyja� kiss� len�zte a kommersz m�fajt (b�r nem annyira, hogy meg sem eml�tette volna n�h�ny reprezentat�v k�pvisel�j�t), �m az az�ta eltelt majd �tven �v leforg�sa alatt alaposan megv�ltozott a filmr�l val� gondolkod�s, �s �h�la� a posztmodernnek a kommersz film elfoglalta m�lt� hely�t a m�v�szfilm jobb �s bal oldal�n. De m�g �gy is l�mp�ssal kell keresni azokat az ifj�s�gi filmeket, amelyek t�bb-kevesebb k�nkeservvel beker�ltek a mozg�k�p �vsz�zad�nak nagyk�nyv�be. A film sz�z �ve alatt p�ld�ul mind�ssze k�t olyan opusz sz�letett, amelynek kapcs�n a k�sz�t�k, szerepl�k Oscar d�jhoz jutottak. (A helyzet 2002-ben javulni l�tszik, l�sd al�bb.) 1956-ban Michael Anderson Nyolcvan nap alatt a f�ld k�r�l c�m� alkot�sa megkapta a legjobb filmnek j�r� Oscart, 1964-ben pedig Julie Andrews� lett a legjobb n�i f�szerepl�nek j�r� szobor a Robert Stevenson-f�le Mary Poppinsban ny�jtott par�d�s alak�t�s��rt. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eml�tett opuszokon k�v�l nem sz�lettek remek ifj�s�gi filmek. (Csak n�h�ny p�lda: �z, a nagy var�zsl� - Victor Fleming, 1939; A piros l�gg�mb - Albert Lamorisse, 1956; V�gtelen t�rt�net - Wolfgang Petersen, 1984; Csutak �s a sz�rke l� - V�rkonyi Zolt�n, 1960; A P�l utcai fi�k - F�bri Zolt�n, 1968 - �s az anim�ci�s filmekr�l nem is esett sz�.)

A Nemes Nagy-f�le anal�gi�t k�vetve, no meg elfogadva a kommersz film l�tjogosults�g�t, egy j� ifj�s�gi film �s mondjuk az Andrej Rjublov k�z�tt hiteless�g, eszt�tikai �rt�k szempontj�b�l semmi k�l�nbs�g nincs, ha az ember eltekint a felhaszn�lt technik�kt�l. �s a technik�t�l. (Nem a m�dszerre gondolok itt, amint az tal�n nyilv�nval� is, hanem a film l�tv�nyvil�g�nak felturb�z�s�ra, hovatov�bb pedig egyfajta p�t-k�t�anyagk�nt folyamatosan felhaszn�lt m�szaki elj�r�sok arzen�lj�ra.) A technika var�zsp�lc�j�nak ugyanis oroszl�nr�sze van a kort�rs ifj�s�gi filmek t�nkresil�ny�t�s�ban. �s ez lassan nem csak a l�tv�nyvil�gra vonatkozik. Ha z�kken a t�rt�net, hi�nyzik a fant�zia, hib�s a j�t�k vagy �ppen �bred az �lomvil�g, sebaj, a csin�l� megtoldja kardj�nak r�vids�g�t egy g�pi l�p�ssel, �s m�ris k�sz az �ltala j�nak v�lt opusz, amelyet azt�n vagy bevesz, vagy ki�klendez a nagy�rdem�. Helyesnek bizonyul ez a gondolatmenet az idei �v k�t sikerfilmje, a Peter Jackson rendezte A gy�r�k ura, illetve a Chris Columbus �ltal rendezett Harry Potter �s a b�lcsek k�ve eset�ben is. Az persze remek dolog (mi�rt ne lenne az), hogy az Oscar-d�j t�rt�net�ben el�sz�r ker�lt fel egyszerre k�t ifj�s�gi film a jel�ltek list�j�ra, a l�nyeg szempontj�b�l azonban ez a statisztikai adat mit sem v�ltoztat.

A h�tt�radatok szempontj�b�l a k�t opusz k�z�tt els� r�n�z�sre nincs sok k�l�nbs�g. Mindkett� mesefilm (a maga m�dj�n), ifj�s�gi teh�t, ugyanakkor reg�nyadapt�ci�: Peter Jackson J. R. R. Tolkien A gy�r�k ura c�m� reg�nytril�gi�j�nak els� r�sz�t var�zsolta filmre, Chris Columbus pedig J. K. Rowling Harry Potter-heptal�gi�j�nak els� r�sz�t filmes�tette meg. Mindk�t filmb�l sorozat lesz: A gy�r�k ur�nak tov�bbi k�t, a Harry Potternek hat (!) folytat�sa v�rhat�. Ezzel azonban befellegzett a nagy hasonl�s�gnak, ugyanis a reg�nyeknek, illetve az egyel�re elk�sz�lt k�t filmnek annyi k�z�k van egym�shoz, mint mondjuk a zsid�toj�snak a k�r�lmet�l�shez.
 

A Gy�r�

John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) angol �r� �letm�v�vel �egy csap�sra� megteremtette a fantasy m�faj�t, pedig nyakam r�, hogy esz�be sem jutott erre �cs�ng�zni. A maga k�lt�tte m�toszok, legend�k, t�nd�rmes�k, h�sk�ltem�nyek remek�l �tv�z�tt kever�k�b�l szinte bel�thatatlan, �nt�rv�ny� vil�g kelt �letre alapm�veinek lapjain (A szilmarilok, A bab�, A gy�r�k ura I-III) - amolyan �luniverzum, persze a sz� legnemesebb �rtelm�ben -, amely mindm�ig egyed�l�ll� a vil�girodalmi pr�rin. Persze akadnak az�rt el�d�k meg ut�dok is a Patyomkin-vil�gok teremt�se ter�n. El�d gyan�nt �ltal�ban James Macphersont, az angol preromantika kiv�l� toll� svindler�t eml�ti az irodalomt�rt�net, aki saj�t pr�zak�ltem�nyeit egy a Kr. u. III sz�zadban �lt kelta k�lt�, Osszi�n nev�vel f�mjelezve adta ki. (Alapvet� k�l�nbs�g persze, hogy a Macpherson-f�le svindli Tolkient�l t�vol �llt.) Ann�l hosszabb, hogy ne mondjam, v�gtelen a k�vet�k sora, de erre a sz� szerint �s k�pletesen var�zslatos mesterh�rmasra az�ta sem siker�lt r�ism�telni, a megfejel�sr�l nem is besz�lve.

Tolkien m�g �let�ben eladta reg�nytril�gi�ja megfilmes�t�s�nek jogait, de Ralph Bakshi 1978-as balsiker� rajzfilm-adapt�ci�s pr�b�lkoz�s�n meg egy - A bab� alapj�n k�sz�lt - t�v�filmen k�v�l tavaly el�ttig szerencs�re senki sem ny�lt a t�rt�nethez. Ekkor l�pett a k�pbe az �j-z�landi filmes m�gus, Peter Jackson, akinek olyan opuszok voltak m�r a tarsoly�ban, mint az 1987-es Bad Taste (nyers ford�t�sban Rossz �zl�s) vagy az 1994-es Mennyei teremtm�nyek. Jackson �s csapata olyan filmet var�zsolt a Gy�r�-tril�gia els� darabj�b�l, amely min�s�gileg nem marad el a reg�ny m�g�tt, ugyanakkor elker�li a filmes adapt�ci�k leggyakoribb csapd�j�t, a k�nyvszag� szolgais�got. A reg�ny szabta ritmus szerint h�mp�lyg� film h�rom �r�ra egy legend�kkal, emberfeletti l�nyekkel, var�zslattal tele sosemvolt-sosemlesz vil�gba r�p�ti a moziz�t, an�lk�l hogy unalmass� vagy a manaps�g oly gyakran l�that� �d�j? vu�-k�psorr� v�lna. A film alapja a rendk�v�l feszesre h�zott t�rt�neth�l�, melynek szemein minden fennakad, ami egy ragyog� film�lm�nyhez kell. A burj�nz� sztori elmes�l�se eleve buk�sra �t�ltetett v�llalkoz�s, az alapmot�vumra azonban nem �rt odafigyelni, ann�l is ink�bb, mert rokon von�sokat mutat a Harry Potterrel, csak a szintek - �g �s f�ld azaz - k�l�nb�znek. A Gy�r�-tril�gia voltak�ppen egyetlen gig�szi musz�j-Herkules t�rt�net, amely egy b�b�jos kis senki rettenthetetlen h�ss� v�l�s�t mes�li el. A l�tv�nyvil�g is teljes m�rt�kben megfelel a c�lnak, hiszen a gig�szi keret d�bbenetes h�tter��l szolg�l a benne eleinte szinte elvesz� hobbit (aff�le f�lig ember, f�lig t�rpe l�ny) fejl�d�st�rt�net�nek. A technika pedig, annak ellen�re, hogy ��rny�kk�nt k�veti� a h�st, egy pillanatra sem v�lik azz� a bizonyos p�tk�t�anyagg�, amellyel Jackson�knak valamif�le k�ls�/bels� k�nyszer hat�s�ra foltozniuk kellene az opusz corpus�n t�tong� r�seket. (K�nny� nekik, hisz nincsenek r�sek.) Egy sz�, mint sz�z, Jackson�k filmje alaposan r�szolg�lt a 13 Oscar-jel�l�sre, b�r k�ts�gtelen, hogy ak�r d�jtalanul is minden id�k egyik legszebb mesefilmje volna. M�g ha kommersz is.
 

A Potter

Az emberis�g t�rt�nete sor�n id�nk�nt felbukkannak olyan titkok, amelyek minden behatol�si k�s�rlet ellen�re �r�kre meg�rzik sz�zess�g�ket. Ilyen titok az is, hogy mik�nt lett J. K. Rowling Harry Potter-sorozata (az inf� kedv��rt, a h�t k�tetesre tervezett reg�nyfolyamb�l eddig �t jelent meg) eget renget� vil�gsiker szinte m�r megsz�let�se el�tt, olyan gyermekirodalmi klasszikusokat k�r�zve le, mint p�ld�ul Lewis Carroll k�t Alice-k�nyve, A. A. Milne Micimack�ja, J. P. Barrie Peter Panja, P. L. Travers A csud�latos Maryje vagy Selma Lagerl�f Niels Holgerssonja. Pedig ezekkel a halhatatlanokkal vagy �ppen a Gy�r�-tril�gi�val �sszevetve a HP-sztori olyan, mint amikor valaki egy forr� ny�ri d�lut�non fejest ugrik a medenc�be, �m odakoppan a feje, ugyanis a h�vogat�an ring� fata morgana-felsz�n alatt hi�nyzik a m�lys�g. Igaz, hogy ez is egyfajta k�bulat, de ha itt tartunk, akkor vannak enn�l sokkal kev�sb� �f�jdalmas� mesters�ges mennyorsz�gok is.

Rowling megat�rt�nete a Gy�r�-tril�gi�hoz hasonl�an egyfajta fejl�d�st�rt�net, amely r�viden arr�l sz�l, hogyan lesz egy tizen�ves var�zsl�gyerekb�l vil�gmegv�lt� h�s, csak �ppen a musz�j-herkulesi l�nyeg hi�nyzik bel�le. En�lk�l pedig nem t�bb aff�le kiv�l�an csomagolt sikert�rt�netn�l. (�s tal�n ebben rejlik a bestsellers�g kulcsa.) Tolkienhez hasonl�an Rowling is telet�mi reg�ny-kacs�j�t mindenf�le mitikus-legend�s t�ltel�kkel (egy magyarra is leford�tott p�tk�tetk�ben val�s�gos mitol�giai sz�t�r seg�tgeti az olvas�t a t�j�koz�d�sban), �m ez esetben az amalg�m nem �ll �ssze, hi�nyzik ugyanis az �aranyfedezet�.

Chris Columbus filmv�ltozat�val tulajdonk�ppen semmi baj nincs, ugyanis amolyan kivitelez�k�nt csak azt tette, amit az �r�n� meg a producerek dikt�ltak neki. Ennek megfelel�en a film egyfajta megnyirb�lt f�nym�solata a heptal�gia els� r�sz�nek. Ezek ut�n nincs mit csod�lkozni azon, hogy az adapt�ci� is teljesen k�t�anyagmentes. Ekkor azonban bel�p a k�pbe a technika mint vez�relv �s ment�malter. A reg�nyt ismer�/nem ismer� n�z�t elk�pr�ztatj�k a digit�lis var�zslatok, amellyel Columbus�k szemmel l�that�v� teszik Harry Potter vil�g�t, �m abban a pillanatban, amikor a vizu�lis h�l� megsz�nik l�tezni, �s nem m�k�dik imm�r az �Amit l�tsz, azt kapod!� baudrillard-i rettenete, a k�nyv lapjain k�v�l semmi sem marad a v�sznon. Ez �gy �nmag�ban tal�n der�k dolognak is tekinthet�, csak �ppen semmi �rtelme. Columbus�k opusz�nak csak akkor van n�mi es�lye az �n�ll�s�gra, amikor a technika �ltal vez�relt l�tv�ny ker�l rivaldaf�nybe, mint p�ld�ul a sepr�ny�len j�tszott fura l�gikrikettmeccs eset�ben (l�sd kviddics). L�nyeget tekintve a Harry Potter-film lehangol� �celluloid k�pi�ja� egy sek�lyes, b�r helyenk�nt j�l meg�rt reg�nynek. Lehet, hogy pedag�giai szempontb�l m�k�dik, de az eszt�tika �s a hiteless�g magas l�c�t meg sem k�zel�ti. M�g ha kommersz is.

Sz�ntai J�nos