A c�mben egy k�rd�s �ll. Tulajdonk�ppen a Hogy vagy? Mi �js�g? – k�zhelyk�rd�sek t�pus�ba tartozik. Az ilyesmire nem illik v�laszolni. T�bbnyire meg se v�rn�k a v�laszt. Megvonhatja az ember a v�ll�t, tehetetlens�g�t illusztr�lva sz�tt�rhatja a kez�t. – Csakhogy itt �s most ez a k�rd�s m�s. �s nem �rn�k be vele, ha s�hajtan�k egyet, vagy metakommunik�ci�s jelekkel illusztr�ln�m a helyzetet. V�laszolnom kell. T�nyekkel �rvelnem.

De t�bb okb�l kiss� t�g�tom t�m�m hat�rait. Mert ha csup�n a helyzetk�pn�l maradn�k, egyszerre hasonl�tan�k a Biblia Jeremi�s�ra, a Micimack� F�les�re �s L�z�r Ervin s�r�s Frakkj�ra. �s senki se vigasztalna. S�t, a kerekasztal-besz�lget�sn�l r�j�tszan�nak a b�natomra. Beforduln�nk a pesszimizmus zs�kutc�j�ba, az meg legfeljebb a tehetetlens�g �sv�nyeihez vezet. – Nem maradok ad�s a helyzetk�ppel, pr�b�lok felmutatni �rv�nyesnek l�tsz� jelens�geket, nem hallgatok el t�nyeket, de pr�b�lok er�t gy�jteni a m�ltb�l, �s keresem a rem�ny el�jeleit.

A t�ma t�g�t�s�t jelenti az is, hogy id�nk�nt �tl�pem a magyar gyermekirodalom hat�rait. Egyszer�en az�rt, mert a gyermekirodalomban ezeket a hat�rokat kev�sb� lehet tiszteletben tartani, mint m�sutt. A jelens�gek szorosabban k�t�dnek egym�shoz. Gondoljanak csak arra, hogy a gyermekvers v�ls�g�t a sv�d gyerekversek (Ami a sz�vedet nyomja) megjelen�se oldotta. A pr�za tabut�r�sei nem n�lunk kezd�dtek. �ppen csak a hull�mver�s�k �rt el hozz�nk, azt�n valahogy el is akadt. Janikovszky k�pesk�nyveit t�rt kapukkal fogadta a nagyvil�g, rokonl�lekre tal�ltak benne az antiautoriter hull�m �veiben. Szinkronban volt a nagyvil�g gyermekirodalm�nak hangv�tel�vel, �br�zol�sm�dj�val. – A vil�girodalom n�lk�l nincs helyzetk�p, hiszen a magyar irodalom ap�lyos �veiben a ford�t�sirodalom v�lik jelent�ss�. �s most ilyen esztend�k ut�n vagyunk. Adrian Mole titkos napl�j�nak val�sz�n�leg t�bb olvas�ja van, mint egy tucat magyar kamaszreg�nynek egy�tt. De h�t B�k�s P�l ford�t�sa r�v�n egy kicsit a mi�nk is. De ne higgy�k, hogy el akarom mosni a magyar gyermekirodalom hat�rait! �s azt se, hogy nem agg�dom a sors��rt. De a helyzetk�p nem sz�lhat csak r�la.

1. Kort�rs vagy mai?

A c�m�l v�lasztott k�rd�sben a kort�rs jelz� szerepel a magyar gyermekirodalom el�tt. Ez a sz� �ll a konferencia nev�ben is. Nem ok n�lk�l �csorogn�k egy kicsit n�la. Vajon szinonim�jak�nt szerepelhet a mai? A kort�rs gyermekirodalom egyszer�en a ma vagy a tegnap sz�l�tte? Azonos�thatjuk a 80-as, 90-es �vek gyermekk�nyveivel? Nem. Legfeljebb a mindennapi sz�haszn�latban.

Az egyid�ben sz�letett m�vek val�j�ban nem mindig egyidej�ek. M�r az Elfelejtett irodalom c. k�nyvemben is �rtam az id�g�rb�k j�t�k�r�l. Alig hittem akkor a szememnek, hogy Havas Istv�nt�l a V�rk�ti fi�k ugyan�gy a sz�zadel� k�nyve, mint A P�l utcai fi�k, hogy a Poczok Palk� t�rt�nete �s a Kincskeres� kisk�dm�n egy �vj�rat�. – A kort�rs gyermekirodalom szinonim�ja sz�momra egy�rtelm�en a modern gyermekirodalom. A modern sz�nak – P�sk�ndi G�za figyelmeztetett benn�nket – semmi k�ze a m�dihoz, a divatoshoz. A modus rejt�zik benne. A m�rt�k. A kort�rs gyermekirodalom alkot�sait a trad�ci�hoz m�rj�k. Miben haladj�k meg? Mennyit tagadnak meg bel�le? Mit rejtenek magukba �rt�keib�l? A kort�rs gyermekirodalom r�lunk sz�l, nek�nk sz�l, mi�nk a hangv�tele �s �rzi a trad�ci�t. Lindgren Harisny�s Pippij�ben ott �l Csud�latos Mary �s Alice Csodaorsz�gb�l. Lindgren m�sik h�se, Juharfalvi Emil a v�sott k�lyk�k lesz�rmazottja, M�ndy Csutakj�ban ott dobog Nemecsek sz�ve is, B�k�s P�l k�tbalkezese K�k�jszi �s Bobojsza ut�da, L�z�r H�tfej� T�nd�r c. �r�sa a n�pmes�k, pontosabban a t�nd�rmes�k dramaturgi�ja szerint pereg. A trad�ci� nem m�s, mint a hajdan volt id�k moderns�ge. Ez�rt azt�n az igazi irodalmi trad�ci� mindig j�l megf�r az igazi kort�rs m�vekkel. Hadd eml�tsem p�ldak�nt, hogy Heine verse, az �rd�g vigye az any�dat... milyen term�szetesen �l egy�tt a Kincskeres� utols� (1997. szeptember–okt�ber) sz�m�ban Tam�si �ronnal, Kamar�s Istv�n Csigames�j�vel �s Verb�czy Antal novell�j�val. Az igaz�n nagy �r� el tudja t�ntetni a k�zte �s a k�zt�nk l�v� id�t, ha a megragadott pillanat, mint itt egy kamasz �rz�s, �rv�nyes id�tlen�l.

A kort�rs m� lenyomata a kornak, �rzi a szellemis�g�t, az apr� dolgait, a hanghordoz�s�t. A hamis hangok b�ntj�k a f�l�nket az irodalomban is. Az �rad az Ipoly (1994) csaknem vadonat�j ifj�s�gi reg�ny. De kort�rs m�nek nemigen nevezn�m. Csak mai. Minden�rt, amivel ad�s, a cirkalmazott, t�ld�sz�tett nyelv akar k�rp�tolni. De �ppen ez a kort�l idegen hanghordoz�s leplezi le az els� pillanatban. A gyerek el�tt k�l�n�sk�pp, allergi�s r�. Az els� f�l oldal szavaib�l, k�peib�l id�zek: sz�zi �lmod�s, a r�tvil�g �gyazata, denev�rsz�rnyon suhan� m�toszok, f�lledt, idegzetet vatt�z� balzsamos csend, pacsirtasz�, t�cs�kzene, barkasz�las f�zek, g�lyah�r, kikerics. Eszembe jut, hogy az elm�lt �vek l�raian sz�p, megrend�t�, dr�mai jeleneteket is tartalmaz� ifj�s�gi reg�nye, a Sort�z egy fekete bivaly�rt ilyen egyszer� szavakkal kezd�dik: Elm�lt egy bitang rossz ny�r, szerett�k volna min�l gyorsabban elfelejteni... – A kornak hangja is van, st�lusa, mint egy embernek. A hanghordoz�s �szint�tlens�g�t, id�t�veszt�seit, hamiss�gait r�gt�n meg�rezz�k. De a m�vek kort�rs volta els�sorban m�giscsak tartalmi k�rd�s. B�r a tartalom a forma tartalma, �s a ford�tottja is igaz.

A kort�rs m�vek akkor is r�lunk �s nek�nk sz�lnak, ha mese kell�kei jelennek meg benn�k vil�gunk t�rgyi mot�vumai helyett. Lehet, hogy a vil�gr�l a legt�bb fontos dolgot az ut�bbi �vtizedekben a mese mondta el a gyerekeknek. Tal�n nemcsak n�lunk, hanem a nagyvil�gban is. Vagy a mesereg�ny. Ezer sz�llal k�t�dnek a vil�gunk legfontosabb dolgaihoz. Valahogy a teljes vil�gunkat �br�zolni tudt�k. Soksz�lam�an, t�bbjelent�s�en. R�g�ta hiszem, hogy a N�gysz�glet� Kerek Erd�n�l aligha volt pontosabb k�pe a f�lm�ltunknak. N�ha m�g ma is a N�gysz�glet� Kerek Erd�ben lakunk. Szert lehet tenni benne bels� szabads�gra, de b�rmikor j�het a kisfej�-nagyfej� Zordonbordon. A m�ss�g viszontags�gainak a vil�girodalomban is kev�s olyan besz�des rajza lehet, mint Csuk�s s�rk�ny�nak a sorsa. (Vagy: mint E�rsi hatp�tty�s katicabogar�nak esete a h�tp�tty�s�kkel egy gyerekversben.) Az anderseni mes�kben megsz�lalt olyasmi is, hogy a szerelmet birtokl�si v�gyunk teheti a legink�bb t�nkre, pedig P�sk�ndi csak egy K�lyh�r�l �s a T�zr�l mes�lt. S mi m�sr�l sz�l a k�tbalkezes var�zsl�, mint elsz�rk�l�s�nk, elidegened�s�nk t�rt�neteir�l. Pedig csak a mes�t keresik egy siv�r lak�telepen. Michael Ende Momoj�ban id�tolvajok sz�rk�tik a vil�got. A V�gtelen T�rt�netben a konzum vil�g v�gyait hajszoljuk, s k�zben a semmibe hullunk. Ende utols� mes�iben, a nemr�g megjelent Var�zsl�iskol�ban csupa itt �s most fontos dolgot akar a lelk�nkre k�tni. �jra �s �jra azt, hogy tal�ljunk r� val�di v�gyainkra, mert k�l�nben olyan, mintha nem is �lt�nk volna. De ne higgy�k, hogy a kort�rs mese csak ilyen falrenget�, nagy dolgokr�l mes�l. Gianni Rodari azon mulattat, hogy beleest�nk a tv-be, �s t�nyleg beleest�nk. B�k�s P�l borzmes�inek egyike az anglom�ni�nkat nevette ti ki B. B., az amerikai b�z�s borz �r�gy�n, L�z�r A sov�ny�t� palacsint�ban mindennapi �jrakezdett, rem�nytelen di�t�inkon, B�rcs�k M�ria a Cirmi, az eg�rben nevets�ges k�l�nck�d� n�vad�sainkon mulat. Kamar�s Istv�n t�rt�nete pedig mind�ssze abb�l kerekedik ki, hogy �sszet�rt a csiga h�za.

Hadd �lljak meg enn�l a mes�n�l! Vadonat�j �s sokf�le okb�l kort�rsunk is. Szeml�let, tematikai mot�vumok, j�t�koss�g, ir�nia – minden a sz�zadv�g�nket id�zi. Az istenk�pe sem sz�lethetett volna kor�bban, mint a II. Vatik�ni Zsinat. Kundera Istene szaxofonozik, Kamar�s Istv�n� sz�jharmonik�zik. M�gpedig egy s�mlin, �s a Tenger�sz, a sz�vem tenger�sz-t j�tssza. Icipicit belef�radt a nagy f�nyess�gbe, zengedelembe, j�v�smen�sbe �s dics�s�gbe. De gondja van mindenre. A csig�ra is. �pp akkor t�rt �ssze a h�za, amikor h�zasodni k�sz�l. Fel van csig�z�dva. – A J�isten p�ly�zatot hirdet. El is k�sz�l 222 p�lyam�. N�gyet ki is v�laszt k�z�l�k a Magass�gos Zs�ri, n�v szerint Leonardo da Vinci, Le Corbusier �s Makovecz Imre. A d�jnyertes m�vek k�z�tt van f�b�l faragott, h�t kapuval, h�t tornyocsk�val; a m�sik hegyikrist�ly-palota, harmadik p�nc�los, csillog�-villog� lovagv�r, a negyedik olyasf�le, mint a csigah�z, csak balr�l jobbra csavarodik. V�g�l is ezt az utols�t maga a csiga is meg tudja csin�lni, a J�isten meg biztatja, vigasztalja. R�f�r! �gy �r v�get a t�rt�net, hogy a J�isten f�jja a sz�jharmonik�j�t, a csiga bem�szik a s�mli al�, �s azt d�nny�gi mag�ban, hogy munk�lkod�s �s er�lk�d�s �s izzad�s �s t�relem �s hit. – Nem mindennapi �r�m ilyen mes�re tal�lni. Nem ak�rmilyenek az �zenetei sem. �s ez a s�mlis, sz�jharmonik�z� J�isten ink�bb ker�lhet bens�s�ges kapcsolatba a mesehallgat� gyerekkel is, mint a f�nyess�ges.

Mondhatn�k �n�k, hogy a N�gysz�glet� Kerek Erd�t m�r negyedsz�zada kital�lta L�z�r, hogy S�s� a sz�let�si �v�t tekintve j�v�re m�r nagykor�. Ett�l m�g a kort�rsaink ezek a mesevil�gok. �s k�nny� megj�solni, hogy be�p�lnek majd a trad�ci�ba. Az irodalom egy�bk�nt el�g kegyetlen vil�g. 50 �v m�lva m�r csak a legjobbak sz�m�tanak a m�b�l. Az irodalom t�megs�rja mindig irdatlanul nagy.

El�g a r�gi id�k k�nyv�szeteit n�zegetni, hogy erre r�d�bbenj�nk.

Kiss� halogattam; egy�bk�nt fontos dolgok kedv��rt, hogy a helyzetk�p elemz�s�be v�gjak, de itt az ideje. Ez a helyzetk�p szomor�, de eff�le jelz�vel nem szoktuk illetni.

A helyzet kialakul�sa m�g�tt vil�gok �sszeoml�sa, �talakul�sa �s egy �tmeneti korszak h�z�dik. Am�gy r�ad�sk�nt �ppen a Gutenberg-galaxis is v�get �rt. S mostan�ban nemcsak az eredeti magyar gyerekk�nyv t�nt el, hanem t�bb�-kev�sb� a gyerekolvas� is; F�k�nt a belletrisztik�t�l h�z�dozik. Tulajdonk�ppen feln�tt-mint�kat k�vet – az �gvil�gon mindenben. Ahogy �rtam nemr�g, a k�nyvmoly kifejez�st magyar�zni kell nemsok�ra.

* L. Magyarorsz�g M�vel�d�si viszonyai: 1960–1982.

** A p�ld�nysz�mok fele – 46% – �l� magyar szerz� m�ve!

Tizenk�t �v alatt a m�vek sz�ma megdupl�z�dott, a p�ld�nysz�m n�gyszerese lett, az olvas�k sz�ma l�tv�nyosan fogyott. Holott akkor m�g csak k�t v�ls�g�t �lt�k �t a XX. sz�zadi olvas�skult�r�nknak. A 30-as �vekben a mozi veszedelm�t (�gy emlegett�k), a 60-as, 70-es �vek fordul�j�n pedig azt, hogy – Rodari szavaival – beleest�nk a tv-be. A harmadik v�ls�g nyugaton m�r bek�sz�nt�tt. A sz�m`t�g�p is csal�dtag. Az olvas�s a statisztik�k rangl�tr�in ezzel a nagyon sokadik helyre ker�lt. N�lunk 1994-ben m�g a 6. helyen �llt. (L. Education, 1994/2). De nincs m�g computer az �tlag magyar csal�dban.

A statisztikai adatok szerint ezekben az �vekben nem ritka az 50–60 000 p�ld�ny egy-egy gyerekk�nyvb�l. 1982-ben A P�l utcai fi�kat 100 ezer p�ld�nyban adt�k ki. Az �ra 18 Ft volt (1960-ban 10 Ft). 1987-ben m�r csak 8500 p�ld�ny kell Nemecsek�kb�l. A k�nyv st�tusa nem v�ltozott. K�telez� volt, maradt. (1992-ben az �ra f�zve 398 Ft!).

De n�zz�k meg a 90-es �veket a statisztika t�kr�ben! 1992-ben 466 m� jelent meg 7,5 milli� p�ld�nyban. (L. Statisztikai t�j�koztat� – k�zgy�jtem�nyek, kiad�i tev�kenys�gek 92.)

L�that�an zuhantak a p�ld�nysz�mok. �s mennyi volt ebb�l az eredeti, els� kiad�s� magyar gyerekk�nyv? A 466-b�l 33! (A k�nyvpiac csaknem �ttekinthetetlen, de t�rekedtem a pontoss�gra.) R�szletezn�m a 33 k�nyvb�l �ll� csomagot. �me: 28 a gyermekk�nyv (7 lapoz� bel�le!) �s 5 az ifj�s�gi. Jobb�ra ismeretlenek a szerz�k, a ford�t�k, az illusztr�torok. (�r�m, hogy az illusztr�torok k�z�tt r�akadunk Kass J�nos, Keresztes D�ra, De�k Ferenc, Sajdik Ferenc, Vida Gy�z� nev�re. A ford�t�k k�z�tt ott van T�tfalusi Istv�n. De azon, hogy F�zessi Zsuzsa az illusztr�tor, �s az �j kiad�k nem keresik l�mp�ssal a rangos ford�t�t, ez nem v�ltoztat.) – Az 1993-as �v alig egy tucat elt�r� kiad�s� k�nyvvel a m�lypont. Szerencs�re kiragyog a lista k�nyvei k�z�l L�z�r Man�gy�ra Faltisz Alexandra illusztr�ci�ival. – 1994-t�l 20-25 k�z�tt van az editio princepsk�nt fellelhet� magyar gyerekk�nyvek sz�ma.

A 80-as, 90-es �vek sok szempontb�l hasonl�tanak ter�let�nk�n a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�h�z. Rengeteg a gyerekk�nyv, ritka a remekm�, mindenki adhat ki gyerekk�nyvet, nincs m�rce, nincs kritika, �tl�tni se lehet a helyzetet. A 80-as �vekben megjelenik a Tipeg�, a T�ltos, a Go-Press, a Gulliver, a Cicero, az Egmont �s a t�bbiek. M�ra kb. f�lsz�z kiad� ad ki gyerekk�nyvet. A M�ra Kiad� elvesztette monop�lium�t. Ez ut�bbit nem sorolhatjuk a bajok k�z�. De azt m�r igen, hogy a M�r��hoz hasonlatos m�rce nem �rv�nyes�l. A verseny pedig nem el�gg� tisztess�ges. Kal�zkod�s folyik v�get nem �r� perekkel. Disneyland h�d�t a gyermekk�nyvkiad�sban, a Barbie-bab�k ott vannak a gyerekk�nyvekben is. A kiad�k k�z�l l�that�an akad 15, amelyik gyerekk�nyvkiad�sra k�v�n specializ�l�dni.

A 80-as �vekben �rs�gv�lt�s zajlott le a gyermekirodalom h�za t�j�n. (Lezajlott egy v�lt�s a 20-as �vekben is: Moln�r nem �r m�r a gyerekeknek, Karinthy is csak ford�t, G�rdonyi meghal, M�ra reg�nyterveket v�lt val�ra.) Irodalomt�rt�neti tanuls�g, hogy az �rs�gv�lt�st ap�lyos korszak k�veti.

Mit jelent az �rs�gv�lt�s? K�lt�k sora ment el a vil�gb�l, akik gyerekverset is �rtak. (We�res, Zelk, Csan�di Imre, Tamk� Sirat� K�roly, Szil�gyi Domokos, Nemes Nagy �gnes, Pincz�si Judit.) – Az ifj�s�gi pr�za M�ndy �s Tatay n�lk�l �r�dik m�r. R�g�ta nem �r a gyerekeknek Szab� Magda. Az ifj�s�gi reg�ny n�pes reg�ny�r�i t�bor�b�l ritk�n l�tjuk �j k�nyv�n R�naszegi Mikl�s, Petrov�cz Istv�n, Bog�ti P�ter, K�ntor Zsuzsa, Kert�sz Erzs�bet, Tak�cs Tibor, Padis�k Mih�ly nev�t. Nemere Istv�n gyerek-sci-fi-it se l�tjuk a kirakatokban. �s k�z�l�k is elment m�r Nagy Katalin, Feh�r Tibor.

A reg�ny k�r�l �j g�rda l�tszik szervez�dni: Annus J�zsef, Do�r �gnes, �rtavy Bar�th Kata, Foky Istv�n, Gy�csi L�szl�, Horv�th P�ter, J�lesz Gy�rgy, Kov�cs Lajos, K�sa Csaba, K�ves J�zsef, Lux Alfr�d, Nagy Franciska, N�gr�di G�bor, Sohonyai Edit �s m�sok.

Gyermekirodalmunkban csak a mese �s a gyermekt�rt�net ter�let�n van jelen egy nagy tri�sz: Csuk�s Istv�n, Janikovszky �va, L�z�r Ervin. Az editio princeps t�l�k is ritka aj�nd�k.

A m�vekr�l sz�lva ez a 80-as, 90-es �vek ap�lyos korszak. Ahogy irodalmunk eg�sz�ben is. Szenz�ci�i valahogy az irodalom bel�gyei. M�g az sem hangos siker, ami az lehetett volna. B�k�s P�l K�tbalkezes var�zsl�ja, Gion N�ndor Sort�z egy fekete bivaly�rt c. reg�nye. L�raian sz�p k�nyvk�nt k�sz�nthett�k volna K�sa Csaba Sz�lf�v� Garabonc�t. �r�lhett�nk volna, hogy megsz�letett a Te rongyos �let gyerekv�ltozata (Fen�kel Judit: Gr�fn� a r�paf�ld�n). Hogy olyan bandareg�ny sz�letett, mint Lux Alfr�dt�l az �jszakai dolgozat jav�t�s, olyan kamaszreg�ny, mint K�rp�ti Kamilt�l a K�s�rtet, k�s�rtet!, vagy olyan mesereg�ny, mint R�koss P�tert�l a Mumusok a padl�son. De ritk�k a szenz�ci�k. Az IBBY d�jait az elm�lt h�rom esztend�ben nem volt kinek adni. Az utols� d�jazott versesk�tet E�rsi Istv�nt�l a Kalap �s villamos. Az utols� mesek�nyv L�z�rt�l a Man�gy�r, s az utols� reg�ny, pontosabban mesereg�ny: B�k�s P�lt�l a F�l�l�ny. (Bocs�natos b�n�m, hogy �r�mk�nt �lem �t: a Liszt Ferenc t�ri gyerekk�nyvt�rb�l az utols� p�ld�nyt is ellopt�k. Nem kellene �jra kiadni?)

Reg�ny r�g�ta nem akadt a d�jazottak list�in. A 70-es �vek ifj�s�gi reg�nyeinek tendenci�it, szociol�giai inform�ci�it m�g ki tudtam olvasni. A 80-as �vek derek�ig k�vetni lehetett a reg�nyv�ltozatok sors�t. Manaps�g ink�bb az ifj�s�gi reg�ny hal�l�r�l �rtekezhetn�nk. De higgy�nk ink�bb a felt�mad�s�ban!

Lenn�nek feladatai a reg�nynek. Meg�ratlanok a t�rt�neteink. Nem sz�l k�nyv 1956 kis magyar Gavroche-air�l. Micsoda t�ma lenne Mansfeld P�ter! Az aut�kat elk�t� kis csavarg�, aki egyszer csak h�s lesz. Kih�vja a hal�lt. Az erd�lyi Bar�th Zolt�n l�nyreg�ny�ben (R�ka napl�ja) m�r megelevenedik az 1989-es rom�niai forradalom! 1956 csak Mezey Katalin Levelek haza c. l�nyreg�ny�ben t�nik fel n�h�ny k�pben. �s nem zajlottak le azok a bizonyos tabu t�r�sek a magyar ifj�s�gi reg�nyben, amelyeket Nyugat-Eur�p�ban m�r maguk m�g�tt tudnak. A kort�rs magyar ifj�s�gi reg�nnyel bizony bajok vannak.

Ilyenkor, az ap�lyos korszakokban szoktunk fog�konyak lenni a vil�girodalomra. Meg�rkeztek Thea Beckmann, R. DahI, Benno Pludra, K. Paterson, Ch. N�stlinger, M. Ende, S. Townsend k�nyvei – �s kiss� megk�sve Pergaud-t�l a Gombh�bor�, Tolkient�l A Gy�r�k Ura, A bab�. Az irodalmi hat�sok is �rz�kelhet�ek. (L.: A Gy�r�k Ura – Szentmih�lyi Szab� P�ter: Vir�gok vir�ga, Townsend: Adrian Mole titkos napl�ja – Lux Alfr�d, Sohonyai Edit k�nyvei!)

Az is jellemz�, hogy az ilyen ap�lyos id�szakban az irodalom felfedez� �tra indul a m�ltba. Sas Ede: Rin-Tin-Tinje, Tam�s Istv�n Potyautasokja elfelejtett, �jrafelfedezett k�nyvek. �s sok egy�b is el�ker�lt a m�lt k�tj�b�l.

Vannak jelek, amelyekb�l n�mi rem�ny�nk t�mad. �letben maradt a M�ra Kiad�. Az Osiris L�z�r-�letm� sorozatot ad ki. Az Egmontn�l. T�tfalusi Istv�n ford�tja a Lindgren-k�nyveket, s a gyerekk�nyvt�rak k�nyvespolcain azon nyomban h�lt hely�ket tal�ljuk. �letben maradt a Kincskeres�, hab�r permanens �llapott� lett, hogy v�ls�gaib�l meg kell menten�nk.

Ritk�n, de egy-egy irodalmi foly�iratnak volt az elm�lt �vekben gyermekirodalmi k�l�nsz�ma: Kort�rs (1984/2.), Alf�ld (1988/12.), �j Forr�s (1994/7.). 1986–87-ben a Kort�rsban vita zajlott a gyereksajt�r�l. Ezeknek az �veknek a sz�l�tte a Fogarassy Mikl�s szerkesztette Ki kicsoda a gyermekirodalomban? 1990-ben napvil�got l�t Hamburgban az Almanach der ungarischen Kinderkultur. Az m�r val�s�gos csoda, hogy most, a m�lypontjaink idej�n sz�rba sz�kkent a gyermekirodalom t�rt�net�vel, elm�let�vel, kritik�j�val val� munk�lkod�s. (L.: Borb�ly S�ndor: Kik �rtak a gyerekeknek? 1996; Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vez�rl� kalauz, 1996; �tven nagyon fontos “gyerekk�nyv”, 1996.)

De mindennek ellen�re a vesztes�glista komoly! Els� helyen �ll a magyar gyermekirodalom. A v�ls�gban hat�rhelyzethez jutottunk. A k�rd�s mostan�ban az, hogy megsz�lethet-e az eredeti magyar gyerekk�nyv? Kell-e a rangos ford�t�, a m�v�sz illusztr�tor? Lesz-e a sz�let� k�nyvnek olvas�ja?

Hamvas B�la szerint a v�ls�g igazi �t�l�se megrend�l�s, a hat�rhelyzet felismer�se. A hat�rhelyzet kritikus pont, amelyen a dolgok �tford�that�ak. A kritikus ponton akkor siker�lhet t�ljutni, ha �gy viszonyulunk hozz�, mintha .m�r �t�lt�k volna. �t�lt helyzetk�nt a bizonytalans�gban elkezdhet n�ni a bizalom. A kritikus pont legmagasabb foka az els� l�p�s lehet a kibontakoz�sban. Ezt az els� l�p�st a kult�rpolitika is k�sz�l megtenni. Az 1998-as �v p�ly�zatain a gyermekkult�ra �s a gyermekirodalom prefer�lt t�ma.

�llamalap�t�sunk 1000. �vfordul�j�ra t�rt�nelmi reg�ny p�ly�zatot hirdet�nk, miel�tt v�gk�pp kihal a m�faj. (Az ut�bbi �vekben mind�ssze n�h�ny reg�ny sz�letett gyerekeknek a t�rt�nelemr�l. �rtavy Bar�th Kata, Foky Istv�n, Gy�csi L�szl� reg�nyei. N�gr�di G�bor kamaszai computerrel t�masztj�k fel Kinizsit. � mostan�ban a gyerekek �j Zrinyi�sz�t �rta meg, ami �lvezetes, szellemes j�t�k a t�rt�nelemmel.) Seg�thetne a kibontakoz�sban, ha a kiad�k nem t�nkretenni, kij�tszani akarn�k egym�st, hanem megteremten�k az �ru k�r�li leveg�t: rekl�mot, kritik�t, gyerekk�nyv klubmozgalmat. Legal�bb egy olyan foly�irat kellene, mint B�csben a Tausend und ein Buch. S persze elkelne a Kinderliteraturhaus magyar m�sa is. De ebbe f�lsz�z esztend� is beletelik!

Meg kellene nyern�nk a pedag�gust! M�sok megnyert�k. Amikor Ausztri�ban 88-ban sztr�jkoltak a pedag�gusok, az osztr�k k�nyvklub 25 ezer tagot vesztett. – De h�t es�ly kellene arra, hogy megnyerj�k �ket. �rva orsz�g vagyunk itt Eur�p�ban abban, hogy n�lunk csak az �vodapedag�gus �s a tan�t� tanul gyermekirodalmat. A tan�rk�pz� f�iskol�kon puszt�n fakultat�v t�rgy vagy egy-k�t el�ad�s. Ott, ahol Pet�fi �s We�res gyerekverset �rtak, Babits �s L�z�r Ervin mes�t! A tant�rgy az egys�ges tan�rk�pz�s programj�ban sem szerepel, holott a nyolc oszt�lyos gimn�ziumba 10–14 �ves kamaszok is j�rnak. Rem�lj�k, m�giscsak meg�r�nk v�ltoz�sokat ez �gyben. Az a korszer� tank�nyv, amelyet az Osiris Kiad�n�l �rnak (Bevezet�s a gyermekirodalomba), az egys�ges tan�rk�pz�sre is sz�m�t. Ha belegondolok, lehet, hogy az els� l�p�sek egyik�t �gy tessz�k meg a kibontakoz�s fel�, hogy mostan�ban igaz�n meg�l�nk�lt a gyermekirodalommal val� tudom�nyos ig�ny� foglalatoskod�s. Borb�ly S�ndor, Tarbay Ede munk�it megemlegettem. A gyermekk�nyvek titkos kertje c�mmel k�nyvet �rok magam is.